Mandulagyulladás
Hideg téli időben, főként kutyáknál viszonylag gyakran találkozhatunk mandulagyulladással, ami sok esetben a garat gyulladásához társul. Leginkább a két évnél fiatalabb állatok betegszenek meg. Érdekes, hogy macskákban csak nagyon ritkán fordul elő ez a betegség. Előfordulhat, hogy a mandulák önálló megbetegedéséről van szó, de számos baktériumos vagy vírusos betegség kísérője is lehet.
A mandulák önálló megbetegedését a legtöbb esetben valamilyen hajlamosító tényező váltja ki. A téli hideg időben a fagyos víz és a hó fogyasztása, vagy a jeges, hideg levegő szájon át való belégzése idézheti elő, nyáron pedig például a fagylalt etetése.
A betegség többnyire heveny lefolyású, ritkán azonban idültté válik. A heveny formára jellemző, hogy a kutya bágyadt, étvágytalan, a betegség első időszakában magas láz is előfordulhat. Jellemző tünet még az öklendezés illetve a krákogás is, amelyet esetenként nyálzás kísérhet.
Az állatorvosi vizsgálat során a mandulák megnagyobbodása illetve kipirulása észlelhető. Ha a gyulladást baktériumos fertőzés okozta, akkor a mandulák felszínén gennyes, apró tüszők is láthatóak. Ilyenkor beszélünk gennyes mandulagyulladásról.
Kezelésként az állatorvos legtöbbször antibiotikum kúrát javasol, kiegészítve valamilyen helyileg alkalmazható fertőtlenítő oldat használatával. Ilyen például a humán vonalon is ismert torokfertőtlenítő, a Glycosept oldat. Mivel a mandulagyulladás a garattájék fájdalmával jár, ezért a betegség ideje alatt a pépes vagy folyékony eledelek adását részesítsük előnybe. Ebben az időszakban csontot és szárazeledelt semmiképp se kínáljunk beteg kedvencünknek.
A betegség a szakember számára könnyen felismerhető, és hatékonyan kezelhető a fentiek szerint. Elhúzódó, vagy rendszeresen visszatérő esetekben azonban az embergyógyászati gyakorlathoz hasonlóan a megoldást a mandulák műtéti úton történő eltávolítása jelenti.
Kutyák cukorbetegsége
A cukorbetegség (diabetes mellitus) kutyáknál is gyakorta előfordul. A betegség hátterében a szénhidrát anyagcsere zavara áll. Ennek következtében abszolút vagy relatív inzulinhiány alakul ki az állat szervezetében, melynek hatására a vércukor szintje jelentősen megnövekszik.
A betegség oktana nem teljesen tisztázott, de feltételezhetően egyes tényezők, mint az elhízás, immunrendszeri zavar, hormonális rendellenesség, illetve környezeti hatások is hajlamosíthatnak a betegség kialakulására. Vannak olyan kutyafajták, melyeknél halmozottan fordulhat elő cukorbetegség. Ilyenek az uszkárok, tacskók, terrierek, spitzek, illetve ezek keverékei. A betegség szuka kutyákban tapasztalatok szerint jóval gyakrabban fordul elő, mint kanokban.
A gazdi legtöbbször arra lesz figyelmes, hogy kutyája sokat iszik és ezáltal természetesen sokat is pisil. Ezen kívül a cukorbeteg kutya fáradékony lehet, a munkakutyák teljesítménye csökkenhet, és a betegség előrehaladtával testtömegvesztés is bekövetkezhet.
Sokszor bőrelváltozások is jelentkezhetnek a cukorbetegség tüneteként, mint a szőrhullás, a fénytelen szőrzet, a korpázás. Előrehaladott esetekben a szemlencse homálya is kialakulhat, amely látásromláshoz, sőt vaksághoz is vezethet.
Súlyos esetekben visszatérő hányás, kiszáradás, szapora légzés és eszméletvesztés is kialakulhat.
A betegség diagnosztikai meghatározása laboratóriumi vizsgálattal párosul, amely általánosságban a vér- és a vizeletminta elemzését jelenti. Egyes esetekben az állatorvos glükózterheléses vizsgálatot csináltathat, a humán gyakorlathoz hasonlóan.
A betegség megállapítása után az állatorvos a betegség súlyosságától függően diétát illetve inzulinkezelést ír elő.
Az időben elkezdett kezelés és a rendszeres állatorvosi ellenőrzés mellett a cukorbeteg kutyák hosszú ideig élhetnek gyakorlatilag teljes életet.
A cukorbetegség diétás kezelésében a rostdús táplálás a legfontosabb alapelv. A cukorbeteg kutya étrendje 2/3 részben húsból, 1/3 részben szénhidrát és zöldségfélékből álljon, amely jelentős mennyiségű rostot tartalmaz. Fontos az is, hogy az egy napra jutó eledel mennyiségét többszöri kisebb adagokban adjuk az állatnak.
Az állatpatikákban receptre kaphatók már speciálisan cukorbeteg állatoknak kifejlesztett diétás tápok konzerv és száraz kivitelben is, amelyek megkönnyítik a diétás étrend szakszerű, könnyű betartását.
Súlyos esetekben inzulin adása is indokolttá válhat, amely hatására a vércukorszint csökken. Segítségével az állat vércukorszintje az optimálishoz közeli tartományban tartható. Ehhez azonban, mivel pontos mennyiségeket kell adagolni, tudni kell az állat aktuális vércukorszintjét. Ehhez a humán vonalon is használatos automata cukormérők tökéletesen megfelelnek. Használatukkor 1 csepp vért kell az érzékelőre cseppenteni és pár másodperc múlva mmol/l-ben leolvashatjuk az eredményt. A pontos inzulinadagolást a vércukorszint ismeretében az állatorvos szigorú utasítása szerint hajtsuk végre.
A beteg állatot rendszeresen állatorvosi ellenőrző vizsgálatra kell vinni, a kezelés menetét érdemes időről-időre orvosunkkal megbeszélni.
Epilepszia
Az epilepszia alatt olyan idegrendszeri bántalmat értünk, amely jellegzetes, ismétlődő görcsrohamokban nyilvánul meg. Kutyák egyik leggyakoribb idegbetegsége, macskáknál jóval ritkábban találkozunk vele. Oka ismeretlen, feltételezhető a genetikai eredet. Egyes fajták (golden retriever, labrador retriever, uszkár, német juhász, tacskó) kifejezetten hajlamosak a betegségre, de bármely kutyánál jelentkezhet. Egyes esetekben a betegség kialakulása visszavezethető az agyvelő gyulladásos, esetleg traumás eredetű károsodására.
A görcsöket kiváltó hatások között szerepelhet többek között a stressz, a félelem, a kifáradás, erős fény vagy hanghatás, időjárás változás, de spontán, akár alvás közben is kialakulhat a roham.
Az epilepszia lefolyása különböző súlyosságú lehet. Enyhébb esetben a kutya hirtelen elveszti egyensúlyát, támolyogni kezd, lerogy, majd az oldalára dől. Rövid időn belül felkel, de mozgása bizonytalan, szeme ijedt, tekintete zavart. Súlyosabb esetben a roham szinte villámcsapásként éri a kutyát. Az állat az oldalára vágódik, teste megmerevedik, végtagjaival futó mozgásokat végez, pupillái kitágulnak, feje és nyaka teljesen hátrafeszül. A rágóizmok rángása miatt a kutya szája habzik, ajkait és nyelvét véresre haraphatja. A roham alatt nyöszörgő, vagy akár sikító hangot hallathat, bélsár- és vizeletürítés is előfordulhat. A roham pár másodperctől maximum néhány percig tart, de ez a gazdi számára jóval hosszabb időnek tűnhet.
Az epilepsziás görcsök jelentkezhetnek ritkán, havonta, esetleg félévente, lehetnek azonban akár naponta többszöriek is. Jelentkezhetnek a görcsök rendszertelenül, más kutyáknál azonban rendszeres időközökben lehet számítani a roham kialakulására.
A roham alatt a legfontosabb, hogy a kutyát a sérülésektől megóvjuk, ezért óvatosan meg kell fogni a fejét, hogy ne ütődjön a földhöz, vagy a környezetében lévő tárgyakhoz. Soha ne nyúljunk ilyenkor a szájába, mert öntudatlan állapotában nekünk is komoly sérülést okozhat. Egy pár cm átmérőjű fadarabot, vagy egyéb alkalmas eszközt célszerű ilyenkor kedvencünk szájába tenni, megakadályozandó, hogy saját nyelvét elharapja. Roham után gondoskodni kell arról, hogy kedvencünk egy-két órát nyugodt, lehetőleg elsötétített helyen pihenhessen.
Ritkán jelentkező görcsök esetén nincs szükség gyógyszeres kezelésre. Gyakran jelentkező rohamok esetén csak a kutya élete végéig adott megfelelő gyógyszerek segítségével érhető el tünetmentesség, a betegség azonban nem gyógyítható. Általában az embergyógyászatban használt és jól bevált szerek kerülnek kutyák esetében is alkalmazásra.
Veszettség
Állatokban és emberben egyaránt előforduló, ritka kivételektől eltekintve halálos lefolyású, vírus okozta betegség. A betegség világszerte előfordul, kivéve Ausztráliát, Új-Zélandot és Japánt. Európában a brit szigetek, Skandinávia, az Ibériai-félsziget és Görögország mentes a veszettségtől. Minden melegvérű állat fogékony a vírus iránt, de a madarak jóval ellenállóbbak, mint az emlősök. A kutya és a macska közvetítette városi veszettség a kutyák rendszeres oltása, nyilvántartása, a kóbor állatok befogása következtében a világ fejlett országaiból csaknem teljesen eltűnt. Európa országaiban, így nálunk is a róka, illetve más húsevő ragadozók közvetítette erdei veszettség fordul elő. A vadon élő állatok a betegség kezdeti szakaszában elvesztik a természetes menekülési és rejtőzködési reflexüket. A barátságosan viselkedő róka biztosan veszett!
A vírus a beteg állatok nyálában különösen nagy mennyiségben van jelen, és harapás, marás útján terjed. A harapás helyétől az idegpályák mentén éri el az agyvelőt, és a tünetek csak ezután jelentkeznek. A fertőzés és a tünetek jelentkezése között eltelt lappangási idő átlagosan 2-8 hét, attól függően, hogy melyik testrészt érte a veszett állat harapása. Megfigyeltek azonban már ennél rövidebb, de jóval hosszabb lappangási időt is.
A veszettség tünetei kutyán igen jellegzetesek. A betegséget pár napig tartó kedvetlenség, bágyadtság, étvágytalanság vezeti be. Ezután következik a dühöngésig fokozódó nyugtalanság, amikor az állat támadóvá válik, a közelében található tárgyakat széttépi, ha teheti, elkóborol. Ezután jelentkeznek azok a tipikus bénulások, amelyek biztossá teszik a diagnózist: a gégeizmok bénulása következtében a kutya ugatása rekedtté válik, a szemmozgató izmok működésképtelensége miatt kialakul a kancsalság, a rágóizmok és a torok izmainak bénulása miatt lóg az állkapocs és az állat nem tud nyelni, emiatt folyik a nyála. A beteg állat nem eszik és nem iszik, majd néhány nap múlva elfekszik és a légzőizmok bénulása miatt rövidesen elpusztul. Főleg a lakásban tartott és idomított kutyák között fordul elő a csendes veszettség, melynek során kimarad a dühöngési szakasz, és a határozatlan bevezető tünetek közvetlenül bénulásba mennek át. A veszett macskák nagyon veszélyesek lehetnek, mert a fokozott támadó magatartás miatt ráugranak az emberre, súlyos fejközeli sebeket ejtve rajta. Mind az emlősállatokon, mind az emberen a tünetekben megnyilvánuló veszettség következetesen halálos kimenetelű, a betegségből való felgyógyulás a kivételes ritkaságok közé tartozik.
A veszettség gyógyíthatatlan betegség, a veszett állatokat a fertőzés terjedésének megelőzése érdekében el kell pusztítani. A veszett állat által megmart kutya leölésétől a tulajdonos kérésére el lehet tekinteni, ha a marás olyan kutyát ért, amelyik egy éven belül igazoltan be volt oltva veszettség ellen, és a kutya 90 napos megfigyelése biztonságosan megoldható. Ha a kutya ez idő alatt tünetmentes marad, célszerű veszettség ellen ismételten beoltani.
A betegség megelőzése érdekében a kutyák oltása kötelező, a macskák oltása ajánlott. Minden 3 hónapos kort elért kutyát a tulajdonos köteles 30 napon belül beoltatni veszettség ellen. Az első oltást követően 6 hónapon belül, majd évente egyszer a vakcinázást meg kell ismételni.
Ha egy kutya embert mart, az esetet be kell jelenteni a hatósági állatorvosnak, aki a kutyát 14 napos megfigyelés alá vonja a sérült ember védőoltása szükségességének megítélése céljából.
A kutyákban gyakran előforduló féregfajok
A kutyákban előforduló férgek két nagy csoportba sorolhatók:
-
Laposférgek: galandférgek, mételyek
-
Hengeresférgek: orsóféreg, kampósféreg, ostorféreg
Orsóféreg
 Az orsóférgek a kutyák vékonybelében gyakran megtalálhatók. Elterjedésük, gyakoriságuk miatt szinte minden kutyakölyök fertőzöttnek tekinthető. A leggyakoribb fajok a Toxocara canis és a Toxascaris leonina. A parazita hossza 8-12 cm, szélessége 2-3 mm. Az orsóférgek a kölykök 3-4 hónapos koráig okoznak megbetegedést, idősebb korban immunitás alakul ki velük szemben.
Ha a szukában megtalálhatók a féreglárvák a kölykök már az anya méhében vagy szopáskor fertőződnek.
A lárvák a vékonybélben kelnek ki, és a keringésbe kerülve a májon át egészen a tüdőbe jutnak el, végül az ivarérett férgek a bélben fejlődnek ki. Fontos, hogy a kiskölyköket először 21 napos kor előtt féregtelenítsük, hogy még a nem ivarérett férgeket is el tudjuk távolítani a szervezetből.
Felnőtt korban a harántcsíkolt izomzatban és a tejmirigyben telepednek meg az orsóféreg-lárvák, tüneteket csak ritkán okozva. Beteg, idős vagy vemhes kutyáknál azonban aktivizálódhatnak, és a keringésbe juthatnak és újra kifejlett férgekké alakulhatnak.
Az ember, a kutya orsóférgek petéit és lárváit is felveheti a környezetből. Bár a férgek nem tudnak teljesen kifejlődni, mégis megtelepedhetnek az emberi szervezetben. Gyakran semmilyen tünet nem jelentkezik, mégis ha a szembe vagy az agyba, esetleg mindkettőbe jutnak, komoly klinikai tüneteket okozhatnak.
Galandférgek
A galandférgek fejlődéséhez köztigazda szükséges. A férgek a fejükön található szívókával, horgokkal rögzítik magukat a vékonybél falán, és ízeket képeznek.
A Dipylidium caninum az uborkamag-képű galandféreg a leggyakoribb galandférge a kutyáknak. Köztigazdája a bolha. Így a féreghajtás mellett a külső élősködők irtásáról is fontos gondoskodni. A kutya, a bolhák szétrágásával fertőződhet meg. A kifejlett férgek, akár 50 cm hosszúak is lehetnek.
A taenia fajok ritkább galandférgei a kutyáknak. Főként nyers húsokkal fertőznek, és akár 1-2 m nagyságot is elérhetik. A köztigazdák lehetnek növényevő állatok, pl.: szarvasmarha, rágcsálók. A taenia fajok jellegzetessége, hogy a köztigazdában hólyagot fejlesztenek, és ennek elfogyasztásával fertőződhetnek a kutyák, kutyafélék.
A háromtagú galandféreg (Echinococcus granulosus) kifejlett hossza, mindössze 1-2 cm. A köztigazdák vadon élő állatok, vagy házi, házkörüli emlősök, elsősorban gombák és gyümölcsök elfogyasztásával fertőződhetnek (ide kerülnek az időjárás hatására szétporladó bélsárból a féregpeték). A lárvák többsége a tüdőben, kisebb részük a májban és az agyban telepszik meg.
A megelőzésben a legfontosabb, hogy soha ne adjunk a kutyának gyanús alakú képleteket, pl. tojás alakú hólyagot tartalmazó nyershúst!
A lárvális forma az ember szervezetében is kialakulhat (máj, tüdő) jelentős elváltozásokat okozva.
Kampósférgek
A kampósférgek a vékonybélben telepszenek meg és vért szívnak. A kutyák szájon át vagy a bőrön keresztül fertőződhetnek meg. Bőrön keresztül az emberek is megbetegedhetnek. A kampósférgek legjelentősebb faja az Ancylostoma caninum.
A fertőzöttség jellemző tünete a vérfogyottság, így a nyálkahártyák sápadtsága, amit általános gyengeség kísér.
A fertőzött kutyák lemaradnak a fejlődésben, lesoványodnak, kedvetlenek lesznek, szőrük fénytelenné válik.
Az ostorférgek
A laposférgekhez tartozó Trichuris vulpis, sárgásfehér színű, 2-8 cm hosszú ostorféreg. Ezek a férgek a vastagbélben élősködnek. A kutyák a szájon keresztül fertőződnek. Tünete a véres bélsár és az állat lesoványodása lehet.
Hogyan fedezhetünk fel, illetve előzhetünk meg egyes egészségügyi problémákat havi otthoni ellenőrzéssel?
 A kutya gazdája hatalmas szerepet tud játszani abban, hogy a kutyája egészséges legyen. Az alábbi írásban öt pontba foglaltuk össze azokat a havi teendőket, melyek segítségével biztosíthatod, hogy kutyád tökéletes egészségben és kondícióban legyen.
A házikedvenc rossz egészségi állapotának legkorábbi jele a tompa fényű szőrzet, valamint a hirtelen megnövekvő vagy csökkenő testsúly, melyet mi magunk is könnyedén észlelhetünk, - állítják a szakemberek. Az állat gazdája lesz az állatorvos szeme és füle, az orvosnál tett két látogatás között. Ha valami elváltozást észlelsz az állaton, hívnod kell az állatorvost, mielőtt komolyabb baj történne.
Íme az öt pontba szedett lista a kutyák otthoni ellenőrzéséhez:
Súly ellenőrzés
Mérd meg a kutyád súlyát rendszeresen! Ezen kívül úgy is ellenőrizd az esetleges változásokat, hogy a kutyád fölé hajolsz, és megnézed, hogy van-e egy vékony zsírréteg az állat bordái mögött.
Helyezd mindkét kezedet a kutya bordáira. Ha megfelelő a súlya, ki tudod tapintani a bordáit, de kiállniuk nem szabad. Ellenőrizd azt is, hogy nincsenek-e zsírcsomók a hátsó lábak között vagy a has alatt.
Ha a kutyád túlsúlyos, beszélj az állatorvosoddal egy esetleges fogyókúrás programról, hagyj fel a jutalomfalatokkal és a napi eledel adagot oszd el 2-4 alkalomra.
Dolgozz ki egy edzéstervet a kutyádnak. Kezd először rövid feladatokkal, majd fokozatosan növeld a mozgásra szánt idő mennyiségét.
Szőrzet és bőr
 A szőrzetnek puhának kell lennie az állat egész testén. Simítsd szét a szőrt a fej környékén és végig a gerinc mentén, hogy felfedezd az esetleges horzsolásokat, karcolásokat, vágásokat, csomókat.
Ellenőrizd, hogy nem bújtak-e meg élősködők a kutya szőrében.
Ha egy kutyának fénytelen, töredezett a szőre, az alultápláltság, vagy betegség jele is lehet. Az élősködőket különböző samponokkal és spray-kel írthatjuk ki.
Szemek és fülek
Óvatosan húzd le az alsó szemhéjat, hogy ellenőrizd, a szem nyálkahártyája szép rózsaszín színű e. A szem fehér részének ragyognia kell, és semmilyen vörös elszíneződése nem lehet. Ellenőrizd, hogy a pupillák normális méretűek-e, és hogy megfelelően reagálnak-e a fényviszonyok változására.
A szemből szivárgó gennyes váladék fertőzés jele lehet.
A füleknek tisztának kell lenniük, rózsaszínűeknek (nem rikító rózsaszínnek), és nem lehet bennük váladék, illetve nem lehet erős szaguk. Ellenőrizd a fülzsiradék mennyiségét, valamint azt, hogy a zsiradék nem sötét színű-e, hiszen ez utóbbi fertőzés illetve élősködő jele lehet.
Szem illetve fülproblémák jelentkezése esetén szükséges lehet felkeresni az állatorvost.
Fogak
Emeld fel a kutyád ajkát, és erősen nyomd meg az egyik felső fog fölötti ínyrészt. Ha elveszed az ujjadat, az ujj helyén keletkezett fehér foltnak rózsaszínné kell válnia.
Nyisd ki a kutyád száját, és vizsgáld meg minden fogát. Nézd meg, hogy van-e fogköve, melynek színe a sárgától a sötétbarnáig változhat, és szájüregi elváltozásokhoz vezethet. A fogkövet állatorvosnak kell eltávolítania. A rendszeres állatorvosi ellenőrzés, a kifejezetten kutyák számára tervezett fogkefe és fogkrém használata, valamint a fogak tisztítására kifejlesztett jutalomfalatok segíthetnek a fogkő kialakulásának megelőzésében.
Helyi ellenőrzés
Nézd meg, hogy nincs-e bármilyen szokatlan csomó vagy duzzanat a kutya testén, úgy hogy először a kutya fejére helyezed a kezedet, és végig húzod az álláig. Ezután következzenek a mellső lábak, majd a vállak alatti rész, végig a hát, a csípő, és a lábak. Ellenőrizd a kutya mancsait és ujjait, hogy észrevedd az esetleges repedéseket vagy vágásokat rajtuk.
Ha bármilyen szokatlan csomót találsz valahol, azonnal fordulj az állatorvosodhoz.
Gyakori probléma az ízületgyulladás
Az ízületi bántalmak a felnőtt kutyák közel 20%-át érintik. Az ízületek gyulladása bármelyik ízületen jelentkezhet, ami az ízületi porcok és a csontok károsodásával járhat.
A betegség kiváltó oka lehet fertőzés, elhízás, a nem megfelelő táplálás, örökletes tényezők (csípőízületi diszplázia) illetve az idős kor.
Az elváltozás, egyes nagytestű fajtáknál, növendékkorban szerzett sérülés következménye is lehet.
A betegség bármely kutyafajtánál kialakulhat, azonban a nagyobb aktivitású, őrző-védő munkakutyáknál jóval gyakrabban fordul elő.
 Reumás jellegű ízületi elváltozások gyakorta jelentkeznek idősebb kutyán és macskán is. A betegség első tünete a merev, kötött mozgás, főleg felkelés után, ami egyértelmű ízületi fájdalommal párosul.
Az elváltozás előrehaladtával további tünetek is jelentkezhetnek.
Ilyenkor az állat nem szívesen mozog, az ízület érintésre fájdalmas, bicegés, esetleg sántítás, étvágytalanság jelentkezik.
Ezek a tünetek időjárásváltozáskor, illetve a hideg, téli hónapokban erősödhetnek. A reggeli nehézkes felkelés után, ha az ízületek bejáratódnak a tünetek általában enyhülnek.
 Ha arra gyanakszol, hogy kedvencednek ízületgyulladása van, azonnal keresd fel állatorvosod, aki megvizsgálja, esetleg röntgen felvételt is készít róla, és felállítja a pontos diagnózist.
Ha beigazolódott a feltételezésed, és kutyád valóban ízületgyulladásban szenved, az állatorvos előírja a megfelelő kezelést, amitől kedvenced fájdalmai csökkenni fognak és mozgása sem lesz korlátozott.
Szerencsére manapság már olyan gyógyszerek állnak az orvosok rendelkezésére, amelyek az állat egész életén keresztül hatásos kezelést biztosíthatnak, mellékhatások nélkül.
A reumát véglegesen megszüntető gyógyszer nincs, viszont megfelelő kezeléssel jelentősen javíthatjuk kedvenceink életkörülményeit.
Természetesen a reumás állatoknak is szükségük van mozgásra, de mivel ez fájdalommal is járhat, nem szabad megerőltetni őket.
Errre a betegségre a téli hónapokban külön figyelmet kell fordítani, hiszen a hideg idő súlyosbíthatja a tüneteket.
A Lyme-kór
 A Lyme-kórt a nyolcvanas években diagnosztizálták először. Azóta emberekben a leggyakrabban megállapított kullancs által terjesztett betegség. A háziállatokon kívül lóban és szarvasmarhában is előfordul. Sajnos Magyarországon az utóbbi években nagyon elszaporodtak a kullancsok. Ennek oka valószínűleg az, hogy mostanában enyhék a telek és nem pusztulnak el a hideg idő miatt a kullancsok fejlődési alakjai. A betegséget a Borrelia burgdorferi nevű baktérium okozza, mind az emberben mind pedig az állatokban. A baktérium fenntartói a vadon élő rágcsálók és a nagyvadak. A kullancs ezekből az állatokból szív vért, és adja tovább a kórokozót.
A fertőzött kullancs okozta csípés helyén néhány nap elteltével bőrpír keletkezik, azonban ez a kutyák bundája miatt általában nem vehető észre.
A betegség diagnosztizálása nem egyszerű feladat, hiszen a klinikai tünetek nem mindig egyértelműek. A betegség megállapításához feltétlen szükséges a vérvizsgálat.
Tünetek
Láz, elesettség, a nyirokcsomók megnagyobbodása, szőrhullás, sántaság .
Gyakori a végtagízületek duzzanata, gyulladása is. Előfordulhat sokízületi gyulladás is.
Ritkábban szívizomgyulladás is jelentkezhet.
Kezelés
Legalább 6 hetes speciális antibiotikum kúra.
Ha a betegség korai stádiumban kerül felismerésre, és idejében elkezdődik a gyógykezelés, akkor jól kezelhető.
Ha viszont későn diagnosztizálják a betegséget, és a kóros folyamatok elfajulnak, akár halállal is végződhet.
Ezért is nagyon fontos a megelőzés. Az elsődleges cél a kullancs elleni védekezés. Itt is az általános kullancs elleni szerek alkalmazása ajánlott, amit már ismertettünk a babesiosis leírásakor.
Az ismertetett kullancs elleni szereket, az állatpatikákban illetve az állatorvosoknál lehet beszerezni.
A betegség ellen rendelkezésre áll vakcina is, ami 1 éves védettséget biztosít a betegség ellen. A vakcinázási programról az állatorvos tájékoztatást ad.
A hőguta
 Házikedvenceink eltérő módon reagálnak az igazán nagy melegre.
Általában az állatok a fölösleges hőtől izzadással próbálnak megszabadulni, azonban a macska és a kutya erre csak nagyon kis mértékben képes. Nekik főleg a kitartó lihegés és a gondos gazda marad.
Háziállataink közül a kutyákat viseli meg leginkább a nyári kánikula. Főleg a hosszúszőrű kutyákat fenyegeti a hőguta veszélye, különösen ha fekete színű a bunda.
A 30 Celsius fölötti külső hőmérséklet következtében a kutyák gyakran kapnak hőgutát.
Ilyenkor az állatok belső hőmérséklete meghaladja a 41 Celsius-t (a kutyák normál testhőmérséklete 38-39 Celsius), ami tüdőödémához valamint a szívizomzat és a központi idegrendszer károsodásához vezet. Ez súlyos esetben az állat elhullását is okozhatja.
A hőség hatására először az állatok ijedt tekintetűek lesznek, később izgatottak, nyálzanak esetleg hánynak, végül tudatvesztés és ájulás is bekövetkezhet.
Ha a fenti tünetek jelentkeznek, az állatot feltétlen árnyékba kell helyezni, és lehűteni. Ezt tehetjük bőséges vízitatással, lelocsolással, de amint lehet, állatorvoshoz kell vinni.
Az állatorvos a sokktalanítás után vízhajtót, keringésjavítót esetleg infúziót ad a kutyának.
Legfőbb célunk azonban az legyen, hogy a megfelelő körülmények biztosításával megelőzzük a bajt.
Íme néhány jó tanács:
- Soha na hagyjuk kedvencünket a tűző napon kikötve vagy kocsiba zárva
- Kánikulában ne futtassuk kutyánkat, sétálni is csak a kora reggeli és esti órákban vigyük
- A szívbeteg és az idős kutyákra különös gondot kell fordítanunk hiszen ők érzékenyebbek a melegre
- Ha a kertben, szabadon tartjuk kutyánkat, mindig legyen számára árnyékos, hűvös hely ahol a hőség menedéket talál
- Mindig legyen előtte friss ívóvíz
- A nagy melegben a kutyák étvágya is lecsökken, ezért etetni több részletben az esti és a reggeli órákban célszerű
- A dús, hosszúszörű kutyák szőrét érdemes nyárra rövidre nyírni, így könnyebben átvészelik a meleg időszakot.
Amit a toklászról tudni kell
 Nyáron sok kutya életét keseríti meg a toklász. A toklász egy apró növényi rész, pontosabban az egérárpa nevű gyomnövény kiszáradt kalászának része.
Főleg júliusban és augusztusban, amikor a növény elszárad, ezek az apró darabkák szétszóródnak és eljuthatnak kedvenceikre is.
Érdekessége, és a fő egészségügyi probléma okozója az, hogy a toklászok egy horoghoz hasonlóan befúródnak az állat testébe, ott vándorolnak de csak egy irányba, befelé.
A legveszélyeztetettebbek a hosszú-és félhosszú szőrű, lógó fülű kutyák, akiknek leggyakrabban a fülébe illetve a hallójáratukba jut a toklász. Gyakran fordul még elő a lábujjak között, illetve a nemi szervek környékén és a hónalj tájékon befúródott toklász is. Ritkábban szembe, orrba vagy akár a fogínybe is kerülhet toklász.
Ha észrevesszük, hogy kedvencünkbe toklász ment, haladéktalanul forduljunk állatorvoshoz, mert a toklász folytonos vándorlása miatt az idő fontos tényező. Minél hamarabb észrevesszük és eltávolítjuk a toklászt, annál kevesebb kellemetlenséggel úszhatja meg kedvencünk ezt a találkozást.
Hogyan veheted észre, hogy valóban toklász ment kedvencedbe?
A fülbe került toklász szinte azonnal fájdalmat okoz az állatnak. Ezt legtöbbször azzal jelzik, hogy fejüket félre tartják, fülüket rázzák. Szemmel nem igazán lehet látni, mert nagyon gyorsan a bőrbe fúródik, így nem érdemes a keresgéléssel foglalkozni. Az állatorvos egy speciális eszközzel a bemeneti csatornán keresztül ki tudja venni a toklászt-ha időben vittük állatorvoshoz-, és utána pár napig fültisztítóval kell kezelni az állatot, mert a toklász rövid idő alatt is okozhat gyulladást a fülben.
Ha későn kerül orvoshoz kedvencünk, akkor már csak műtéti úton lehet segíteni rajta, ami sokkal hosszabb gyógyulást és esetleges szövődményeket is eredményezhet. Ilyenkor általában már idültté válik a külső hallójárat gyulladás.
A tappancsba fúródott toklász jele egy kis seb, amit a kutya állandóan nyalogat. A seb környéke gyakran be is dagad.
A gyulladt, váladékos szem, az állandó hunyorgás, mind lehetnek jelei a szembe került toklásznak. A szem érzéstelenítése után, az állatorvos könnyedén el tudja távolítani a kötőhártyazsákba került növényi részecskét.
Az orrba került toklászt, mely szerencsére ritkán fordul csak elő, véres orrfolyás és prüszkölés jelezheti. Eltávolítása legtöbbször csak műtéti úton lehetséges.
Megelőzés:
Igazán biztos védekezés nincs a toklász ellen, de ha kutyánk lábujjai között levágjuk a szőrt, és nem visszük gyomos, gondozatlan területekre lecsökkenthetjük az esélyét a toklásszal való találkozásnak.
A fogkövesség
Szájüregi problémák gyakran jelentkeznek a kutyáknál, melyek közül az egyik leggyakoribb a fogmeder megbetegedése. A 3 évesnél idősebb kutyák több mint 80%-a szenved enyhébb vagy súlyosabb fogmedri elváltozásban.
 A betegség alattomosan kezdődik, első lépésben a fog felszínén plakk-felrakodás képződik. Amennyiben a plakk-képződést nem akadályozzuk meg, a folyamat fokozatosan súlyosbodik, és egy nem regenerálódó, gyógyíthatatlan elváltozást okoz.
Megfelelő kezeléssel azonban a fogmeder megbetegedése megelőzhető illetve gyógyítható.
Enyhébb esetekben ínygyulladást tapasztalunk. Később az íny elválik a fognyaktól, és kis ínytasak képződik, amelyben patogén baktériumok szaporodnak el.
A szervezet helyi gyulladásos reakcióval próbál védekezni, amely ráterjed a fogmedri rostokra, a fog gyökerére, valamint esetenként a csontra is.
A fogmeder gyulladása a fog tartószerkezetének meglazulása révén a fog elvesztéséhez vezethet. A tiszta fogak felületén a plakkok képződése természetes körülmények között is a táplálék felvételt követő néhány órán belül megkezdődik. A nyálból kiváló és a fog zománc - állományához tapadó fehérje természetű anyagok képezik ezt a lepedéke, amely ideális táptalaj a baktériumok elszaporodására. Ezek a baktériumok anyagcsere- termékeik révén károsítják a fogmeder állományát.
Fogkőről akkor beszélünk, ha a nyálból kálciumsók válnak ki a plakkban, ezáltal a lepedék szilárddá válik és barnás-feketés felrakodásként jól látható a fogak nyakán. Fogkövesség esetén a kutyák étvágytalanok, a rágás fájdalmas, az állatok lefogynak.
A gazdának legtöbbször a kutya bűzös lehelete tűnik fel. Ha a fogkövességet nem kezelik, a folyamat generalizálódhat, a baktériumok testszerte eljutva elváltozásokat okozhatnak a tüdőben, a vesében és a szívben.
Ezért a fogmedri betegségek megelőzése rendkívül fontos a kutya általános egészségi állapotának fenntartásában.
A kezelésnek a fennálló fogkövesség megszüntetésére és további plakk képződés elkerülésére kell irányulnia. A sikeres kezelés érdekében az állatorvosnak és a gazdinak szorosan együtt kell működnie. Az állatorvos eltávolítja a fogkövet, kezeli a károsodott foggyökeret és sok esetben rákényszerül a beteg fog eltávolítására is. A későbbi fogkőképződés elkerülése érdekében fontos szerep jut az otthoni gondozásnak is.
Kutyák fogkövessége, a szájhigiénia fontossága
 Ahogy az embereknél a fogszuvasodás a kutyáknál a fogkövesség a legelterjedtebb szájüregi probléma.
A fog- és fogínyápolás az embereknél alapvető higiéniai szükséglet és ennek a kutyáknál is így kellene lennie.
A kutya szocializálódásával párhuzamosan az ősi étkezési szokása is megváltozott. A konyhai maradékok, a lágy táplálékok nem kényszerítik a kutyát kellő rágásra, így a fogakon lerakódó lepedékből idővel fogkő képződik.
A kutyatulajdonosok gyakran keresik fel az állatorvosi rendelőket azzal a problémával, hogy kedvencük lehelete bűzös, melynek okozója legtöbbször a fogkövesség.
Sajnos ezek az elváltozások komoly problémákhoz vezethetnek, melyek gyakran a beteg fog elvesztéséhez vezethetnek.
Májusi írásainkban a kutyák leggyakoribb szájüregi elváltozásáról, a fogkőről illetve annak megelőzéséről olvashattok.
A kutyák fogápolása
-a fogkő megelőzése és kezelése-
A kutyáknak éppúgy szükségük van rendszeres fogápolásra, mint az embereknek.
A probléma valósságát mutatja, hogy a statisztikai adatok szerint minden 10 kutyából 8 fogköves.
Egyes országokban kapható speciálisan kutyáknak gyártott fogkrém és fogkefe.
A kutyák fogmosása azonban még gyakorlott kutyatartóknak sem egyszerű feladat.
A probléma megoldására a Waltham kutatóintézet állatorvosai és táplálkozási szakemberi kifejlesztettek egy kettős hatású műcsontot, a Pedigree Rask-ot.
A Rask ízletes csemege és fogtisztító egyben, mely kiváló minőségű összetevőkből áll. Fehérjetartalmának nagyrésze tejből és rizsből származik.
A rizsszemek érdes felülete finoman és hatékonyan távolítja el a lepedéket a kutya fogairól. A rágás folyamatos nyáltermelődéssel jár. A rágás a lepedék mechanikai eltávolítása mellett a fokozott nyáltermelődés révén semlegesíteni képes a lepedék baktériumflórája által termelt káros anyagok jelentős részét is, ezzel elősegítve a kutya szájhigiéniájának fenntartását. Íze miatt a kutyák szívesen fogyasztják.
A Rask műcsont hatását klinikai vizsgálatokkal igazolták.
A vizsgálatba 36 különböző fajtájú kutyát vontak be. Ebből 18 rendszeresen, naponta 1 Rask-ot kapott egy éven keresztül, a többi nem kapott semmilyen táplálék kiegészítőt.
A fogínygyulladást és a lepedék illetve fogkő képződését rendszeres időközönként megvizsgálták.
A vizsgálatok eredményei szerint a rendszeresen Rask-ot fogyasztó kutyáknál 32%-al csökkent a lepedék és a fogkő képződése.
A Rask-ot fogyasztó csoportnál a fogínygyulladás is kisebb mértékű volt, mint a kontroll csoportnál.
A Rask a fogkőképződés és az ínygyulladás kialakulási esélyeinek csökkentése révén támogatja a fogmeder megbetegedésének hatékony kezelését és megelőzését.
Kutyádnak ajánlatos minden nap egy Rask-ot adni, amivel nemcsak megjutalmazhatod, hanem hozzájárulhatsz kedvenced egészégének megóvásához.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
