A hörcsög:

A hörcsögök mindenevők, ezért állati fehérje és növények megfelelő kombinációjával kell táplálkozniuk. Komoly betegségekhez vezethet, ha kizárólag az egyik típusú táplálékot veszi magához az állatka.
Ha megtehetjük, akkor szaküzletekben kapható rágcsálóeledelt vegyünk, ugyanis ezzel fenntarthatjuk állatunk szervezetében az ásványi anyagok, vitaminok és nyomelemek egyensúlyát. Általában elmondható, hogy egy táp akkor megfelelő, ha fehérjeszintje meghaladja a 19-20%-ot. Ellenőrizzük, hogy a táp ne tartalmazzon túl sok zsíros magvat, különben állatunk túlsúlyossá válhat.
A helyes mennyiséget úgy tudjuk megállapítani, hogy az első etetésnél megfigyeljük, mennyit fogyaszt el az állat egyszerre. A következő alkalommal már csak annyit adjunk, amennyi el is fogy. Ez körülbelül egy evőkanálnyi eleség szokott lenni.
A táplálékuk másik fontos alkotóeleme a széna, amelyből csak jó minőségűt szabad venni, különben még árthat is. A jó szénát arról lehet felismerni, hogy alapja a fű, szárral, virággal és terméssel. Hosszú szálú, azaz kb. 25-30 cm egy szál, színe zöld, nem szürke. Semmiképpen ne legyen poros, vagy penészes.
A hörcsögök rendkívül sokoldalúan táplálkoznak, de nagyon fontos, hogy citrusféléket (narancs, citrom, stb.) ne adjunk nekik. Szeretik a friss gyümölcsöket, így a banánt és az almát. Mértékkel adhatunk nekik rizst, kevés diót, szójacsírát, száraz csirkehúst, soványtúrót és tojást. Az állati fehérjét biztosíthatjuk lisztkukaccal, vándorsáskákkal, tücskökkel. Ez élelmük 30-40%-át tegye ki.
Szívesen fogyasztják a friss zöldet, így a lándzsás útifüvet, a tyúkhúrt és a százszorszépet. Nagyon vigyázzunk azzal, hogy mit gyűjtünk a természetben, mert szakértelem nélkül számos mérgező növény kerülhet hörcsögünk táplálékába.
Tudni kell, hogy a hörcsögök általában nem rögtön eszik meg a táplálékot, hanem először begyűjtik pofazacskójukba, majd éléskamrájukba viszik a szállítmányt. Itt aztán nyugodtan elrágcsálják a zsákmányt.

 A tengerimalac:

A fő táplálék az előre gyártott eleség lehet, amely rendszerint megfelelő arányban tartalmazza a tápelemeket összesajtolt formában. Figyeljünk arra, hogy például a túlzott napraforgómag- és a diótartalom a kisállat elhízását okozhatja. A magokkal egyébként vigyázzunk, mert a tengerimalac torkán akadhat. A legjobb táp széna-alapú és nem tartalmaz diót, illetve mértékkel tartalmaz magvakat (napraforgómag, kukorica, árpa). Mindig nézzük meg a táp szavatossági idejét, ugyanis minél frissebb, annál több - az állatkák számára nélkülözhetetlen - C vitamint tartalmaz.
Ezek a kisrágcsálók imádják a szénát, amely rostgazdagsága révén biztosítja, hogy megfelelő legyen az emésztésük. Ez azonban nem elegendő, csupán táplálék-kiegészítőként használhatjuk. Gondoskodjunk arról, hogy mindig legyen előttük széna, mert ezzel megakadályozzuk, hogy a fogai túlnőjenek, és a tengerimalac rágcsálási igényét is kielégítjük. A legjobb széna hosszú szálú füvekből készül.
A tengerimalac táplálékának harmadik eleme a friss zöldség. Állatonként körülbelül egy tenyérnyi zöldet adjunk. Minden tengerimalac ízlése más, ezért ne várjuk, hogy bizonyos zöldségeket egységesen mindenki szeretni fog. Valójában azért van szükség zöldségre és gyümölcsökre, mert ezek az állatok nem tudják maguktól előállítani a C vitamint. A gyümölcsök adagolását - magas cukortartalma miatt - mértékkel végezzük.


Próbálkozhatunk:

• pitypang levéllel,
• (szennyeződéstől és vegyszertől mentes) fűvel,
• zöldsalátával, petrezselyemmel, paradicsommal,
• sárgarépával (beleértve a zöldjét is),
• uborkával,
• californiai paprikával,
• káposztával,
• kellevéllel,
• karfiollevéllel.

Utóbbi hárommal érdemes vigyázni, mert túlzott fogyasztásuk felfúvódást okozhat. A friss eleség magas víztartalma miatt lehet, hogy kevesebbet fog inni kedvencünk. Hasmenés esetén fokozatosan csökkentsük a friss táplálékot. Vigyázzunk az almával, mert az erre érzékeny egyedek száját kisebesítheti az almasav. A zellert vágjuk csíkokra, mert a fás rostok könnyen kedvencünk torkán akadhatnak. A zeller átmenetileg (pl. utazás alkalmával) jó vízforrás a tengerimalacnak, de ne adjuk rendszeresen. A spenótot nem szabad túladagolni az oxalát tartalma miatt. Kerüljük a burgonyával való etetést, mert nagy a vegyszerek miatti kockázat.
Gyümölcsök közül ajánlható a dinnye (inkább csak ízelítőül, magas cukortartalma miatt), a narancs, az alma, a körte és a szőlő.
Célszerű az eleséget egy nehéz tálkába tenni, hogy kedvencünk ne tudja azt felborítani. A szénának speciális szénatartót szerelhetünk a ketrec oldalára. Elvileg egész nap lehet előtte táp, de pontosan tudnunk kell, hogy mennyit eszik. A tengerimalac unalmában óriási mennyiségű felesleges eleséget képes elfogyasztani, ezért próbáljuk meg minél több játékkal és társasággal érdekessé tenni az életét. A megmaradt táplálékot mindig vegyük ki, nehogy romlottan bajt okozzon.

Mindig legyen naponta cserélt friss víz az állatok lakóhelyén. A rágcsálóknak megfelelő a speciálisan erre a célra kapható itató. Tálkában nem érdemes vizet tartani, mert egy szempillantás alatt kiborítják és a gyönyörű terráriumból "akváriumot" csinálnak.

A nyúl:

A nyulak helyes táplálásához figyelembe kell vennünk a faj élettani sajátságait. A nyulak emésztési sajátságaira jellemző a testtömeghez viszonyított nagy vakbélben történő bakteriális szénhidrátbontás és a cökotrófia (lágybélsárevés).
A cökotrófia a nyúlalakúakra jellemző tevékenység, amelynek során a nyulak vastagbelében képződő magas B vitamintartalmú lágybélsár újbóli megevése történik, így az értékes tápanyagok teljes mértékben hasznosulnak.

A vadon élő nyulak friss zöldféléket ettek, ma már azonban táplálkozási igényeiknek megfelelő szárazeledelek állnak a gazdik rendelkezésére. Legjobban akkor járunk el, ha a boltokban kapható nyúltápok képezik a nyulaink takarmányának alapját, melyet friss zöldségfélékkel egészítünk ki.
Az előre gyártott eledelek a nyulak számára fontos takarmány összetevőket optimális arányban tartalmazzák, így a táppal etetett nyulak biztosan kiegyensúlyozott táplálásban részesülnek. Mivel a nyulak növényevők, a tápok növényi eredetű tápanyagokat tartalmaznak. Alapjukat a kukoricapehely, egyes gabonák (búza, zab) és a fűfélék adják. A többi állathoz hasonlóan a nyulaknak is az egyes élettani állapotokban (vemhesség, szoptatás) különböző összetételű táplálékra van szükségük.
A tápokon kívül különféle zöldfélékkel egészítsük ki nyulaink étrendjét. Naponta adjunk az állatoknak friss zöldet, de egy napnál tovább ne hagyjuk a ketrecben. A zöldségek közül szívesen fogyasztják a sárgarépát, retket, káposztát, karalábét, a hagymafélék adását azonban kerüljük! Egyes kertben található növények is tökéletes zöld táplálékot jelentenek a nyulaknak. Ilyen a lóhere, a pongyola pitypang, a csalán vagy a pásztortáska. A vadon termő növényekkel azonban vigyáznunk kell, mert vannak köztük mérgezőek is, pl.: az aranyeső, a csattanó maszlag vagy a tiszafa.
A nyulaknak adott zöldféléket mindig mossuk meg, mielőtt az állatnak adjuk, a gumós zöldségeket pedig hámozzuk meg.
Friss széna mindig legyen a nyulak ketrecében, hiszen kutatások igazolják, hogy a megfelelő mennyiségű rost elfogyasztása csökkenti a nyulak érzékeny emésztőrendszerének megbetegedését. Fontos azonban, hogy csak tiszta, jó minőségű szénát adjunk kedvenceinknek, mert a fertőzött széna komoly egészségügyi problémákat okozhat az állatoknak. Mivel a nyulak szeretnek rágcsálni - a folyton növő metszőfoguk miatt erre szükségük is van - biztosítsunk nekik rágnivalót. Ez lehet akár egy száraz kenyércsücsök vagy egy fadarab is.
A hiedelemmel ellentétben a nyulaknak szükségük van ivóvízre is. Többféle önitató kapható a szakboltokban, amelyek folyamatosan biztosítják a nyulak számára a szükséges mennyiséget. Az itatóban naponta cseréljük a vizet. Az önitató egyik előnye, hogy nem tudja az állat kiborítani, illetve a víz nem tud beszennyeződni.
Kedvencként tartott nyulainknak naponta egyszer adjunk enni. A helyes mennyiségről a nyúltáp csomagolásán a gyártó cég ad tájékoztatást.

A csincsilla:

2. Száraz csincsillatáp


A profi tenyésztõk tippje szerint egy csincsilla egy hónap alatt egy kiló tápot eszik! Ez egyáltalán nem sok, úgyhogy igazán megérdemli kis kedvenced, hogy odafigyelj arra, mivel is eteted. Gondolom, Te magad sem eszed meg a lejárt szavatosságú vagy molyos, kukacos kajákat. Igen, jól sejted: A csincsilla sem - vagy ha mégis, akkor annak bizony komoly következményei lehetnek! Pontosan emiatt, csak megbízható helyrõl vegyél tápot, de csakis és kizárólag csincsillatápot. Ha megfelelõ tápot veszel, a táp, széna és egy kis gyógynövény, esetleg alma mellé soha nem kell majd kiegészítõ vitaminokat vásárolnod!

A nyúltáp -bár pontosan(!) ugyanúgy néz ki, mint a csincsillatáp- nem alkalmas a csincsillák etetésére.

Én személy szerint a csincsilla-tenyésztápot javasolnám, bár ehhez elég nehéz hozzájutni. Néha elõfordul, hogy kereskedésekben is árulják, de ez sajnos nem igazán jellemzõ, így csaknem biztos, hogy elõre csomagolt táp formájában fogsz kedvenced mindennapi betevõjéhez hozzájutni.

Amire mindenféleképpen érdemes odafigyelned:

Mikor készült a táp: Ahogy telik-múlik az idõ, úgy veszít a táp a vitamintartalmából, stb. Minél frissebb a táp, annál jobb. Ha teheted, olyan tápot vegyél, amirõl sejted, hogy nem olyan rég gyártották/csomagolták. Tudom, hogy vonzók a külföldi színes, csillogó-villogó piros répadarabokat és hasonlókat tartalmazó tápok, de gondolj bele: Azt a tápot le kellett gyártani, tárolni kellett, csomagolni, utaztatni, raktározni, kiszállítani az üzletekbe, ahol azok ki tudja meddig állnak, amíg meg nem veszi õket valaki. Az ideális táp szerintem max. három (3) hónapja készült (tekintettel arra, hogy még Te magad is tárolni fogod!), de hat (6) hónapnál semmiképp sem öregebb!


Molymentes-e a táp: Sajnos ez a legnehezebben felmérhetõ része a dolognak. Egy zárt dobozban (pláne, ha még kukucskáló ablak sincs rajta) nem tudhatod, hány molycsalád lakik. Ha egy üzletben azt látod, hogy molyok repkednek a polcok körül, még akkor se vegyél tápot, ha az teljesen érintetlennek tûnik. Gondolom, nem örülnél, ha napok - esetleg hetek múlva nálad kelnének ki a petékbõl a kifejlett lepkék. Sajnos sok helyen már azelõtt beköltözik a moly a dobozba, mielõtt az az üzletbe kerülne, így sajnos ez sem biztos módszer. Ha bele tudsz nézni a tápba, akkor könnyebben észreveszed az esetleges betolakodókat. Ha a táp össze van ragadva és mintha pókhálós is lenne, akkor ne vedd meg. Ki tudja, mi baja lehet kis kedvencednek a molyos táptól! A molyok otthon is belemászhatnak a tápba. Ennek megelõzésére én egy bio-molycsapdát ajánlanék, ami feromonnal csalja oda a hímeket - akik a ragadós papírból nem tudnak már kirepülni - és szaporodni. A bio-csapda 4-500 Ft körül kapható az üzletekben (2 db.).


Csomagolás: Törekedj a környezetbarát / jól szellõzõ csomagolású tápok vásárlására! (A dobozokat pedig próbáld meg szelektív hulladékgyûjtõbe dobni vagy újrahasznosítani, ha elfogyott a táp). A nem megfelelõ csomagolásban könnyen befülled a táp, esetleg meg is penészedik.


--------------------------------------------------------------------------------

3. Széna, lucerna, zöldségek

A csincsillák megfelelõ emésztéséhez elengedhetetlen, hogy lehetõleg minden nap hozzájussanak egy jó nagy adag pormentes réti szénához. Az ideális persze a lucerna lenne, de ez sajnos a csaknem beszerezhetetlen kategóriába tartozik - és leginkább csak feldolgozott formában, lucernakarika formájában kapható.

Az, hogy megeszik-e a zöldségeket, SZVSZ teljesen csincsillafüggõ. Nálam például, csak az egyik hajlandó a száraz tápon és az almán kívül más zöldséget, gyümölcsöt is megenni. Elvileg(!) szeretik a répát, szõlõt, dinnyét, de nagyon óvatosan füvet, salátát, káposztát vagy más zöldeket is adhatunk nekik. Persze csak szépen lassan, néhány szál fûvel kezdve, és naponta növelve a mennyiséget. A lényeg: minden csinesz más, így arról sem lenne érdemes nyilatkozni, hogy mi a kedvencük. Ez csineszenként változik. Ha mindent kipróbálsz, elõbb vagy utóbb úgyis rá fogsz jönni:)



--------------------------------------------------------------------------------

4. Kiegészítõ vitaminok, nasi

Nem vagyok híve a kiegészítõ vitaminoknak, mesterséges és jól feltúrbózott rágcsiknak. Egy jó (friss) tápban minden benne van, amire kedvencünknek szüksége van, kiegészítõnek meg jobb, ha saját magunk által mixelt gyógynövényeket adunk! Arról legalább tudjuk, hogy mikor csomagolták, tartalmaz-e adalékanyagokat, hogy biztos helyrõl (pl. egy biobolt) származik-e. Ebbõl a csini egy evõkanállal kaphat naponta - ha szereti. Ha nem, akkor külön-külön is adhatunk neki a hozzávalókból. Amire figyelni kell: a sok kamilla sötétre színezi a vizeletet, a csipkebogyóból pedig egészet is adhatunk!(A koktél elvileg Potháczky könyvébõl való)

A gyógynövénykoktél:

5 kanál kamilla
3 kanál csipkebogyó
2 kanál borsosmenta
1 kanál zsálya
0,5 kanál orbáncfû
1 kanál papsajt

Amit az ásványianyag-pótlásra és fogkoptatásra is adhatunk neki: a jellemzõen a papagájkalitkák oldalán lógó SZÉPIA (pórias nevén: tintahal). Figyelem: a nagy fogkoptató tömbökben is szépia van, max. kicsit tömörítve, keményítve.

Nasik: Vigyázzunk, mert a csincsillák igazi hedonisták! Élvezik az életet és ha tehetik, halmozzák az élvezeteket - fõleg, ha kajáról van szó. Ez eddig rendben is lenne (hja... ki nem szereti a hasát csak az a baj, hogy könnyen híznak. Ennek elkerülésére csokiból és kekszbõl csak nagyon-nagyon-nagyon ritkán és akkor is csak nagyon pici darabot adjunk nekik. Azt is akkor, ha szelidítéshez használjuk. Ha mindenáron nasi kell, a mazsolát és a száraztésztát (durumbúzából!) és a pattogatott kukoricát ajánlanám. Mostanában korpás szárított kenyérrel is próbálkoztam -ld. a svéd kétszersült szerû lapocskák- és gyilkolni is képesek lennének érte:) Sokkal jobban szeretik, mintha kekszet adnék nekik. A lényeg: ne adjunk nekik olyan nasit, ami hízlal. Kerüljük az olajos magvakat, mert az kedvencünk idõ elõtti megbetegedéséhez/halálához vezet. Ezektõl ugyanis elzsírosodik a májuk. Ilyen pl. a dió, mogyoró, napraforgó (!!!), szotyi stb. Ha nem vagytok biztosak a dologban, keressetek rá a neten a kérdéses magra. Ami nem árthat: búza, zab (a tápok is általában ezt tartalmazzák legnagyobb arányban)!

Figyelem: Tudom, nagy a kísértés, hogy a tengerimalacoknál, hörcsögöknél megszokott koktéllal etessük a csinit. EZ SZIGORÚAN TILOS! Semmi szotyi és hasonlók. Tudom, hogy szereti, de nem szabad meghatódni. Ha a csinivel mindig azt etetnénk, amit szeret, hamar elkezdhetnénk búcsúzni tõle. Gyakori kifogás a csintartók szájából, hogy a csini nem eszi a tápot, csak azt eszi, amit szeret, vagy, hogy a csillogó-villogó színes dolgokat tartalmazó tápokból csak a színes részeket - szárított gyümölcsöket eszi ki. Na itt van az a pont, amikor nem szabad ellágyulnunk. A csini egye csak meg szépen a hagyományos csinitápot. Ha megette, jöhet a desszert. Egy gyereket sem etetnek a szülei jellemzõen csokival/hamburgerrel, csak azért, mert azt szereti a legjobban. Ahhoz, hogy a csini szép és egészséges legyen, az összes olyan anyagra szüksége van, amit hagyományos zöld tápokban megtalál.